A WINK Egyesület honlapja

WINK Kulturális és Művészeti Sport Egyesület

ALAPSZABÁLYA

Alulírott személyek az alább feltüntetett helyen és napon közgyűlést tartottak a WINK Kulturális és Művészeti Sport Egyesület elnevezésű civil szervezet új alapszabályának elfogadása tárgyában. A tagok által elfogadott alapszabály a következő.

1. Az Egyesület neve, székhelye, működési területe és

elektronikus levélcíme

 

1. Az Egyesület neve: WINK Kulturális és Művészeti Sport Egyesület

2. Rövidített neve: WINK Egyesület

3. Az Egyesület székhelye: 1108 Budapest, Harmat u. 210.

4. Az Egyesület működési területe: Magyarország

5. Az Egyesület elektronikus levélcíme: winkkmse@wink.hu

 

2. Az Egyesület célja, tevékenysége

 

1. Az Egyesület célja elsősorban a fiatal tehetségek, fogyatékkal élők, és hátrányos helyzetű fiatal tehetségek támogatása a kultúra, művészet és sport területén. A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését szolgáló sport, kulturális és művészeti programok szervezése, lebonyolítása.

2. Az Egyesület célja a sport területén belül elsősorban a tenisz és asztalitenisz sportágon keresztül a rendszeres sportolás, versenyzés, testedzés, valamint az egészséges életmódra nevelés népszerűsítése. Az egyesület kiemelt célja a Sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § c) pontja alapján az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése, amely céllal összhangban az alábbi főbb feladatokat célozza meg:

• edzések, tanfolyamok, sportfoglalkozások működtetése

• versenyzők sportversenyekre való felkészítése

• labdarúgás sportág népszerűsítése

• fiatal tehetségek felkutatása, utánpótlás nevelése

3. Az Egyesület célja a kultúra és művészet területén belül a kínai hagyományok-kultúra széles körű terjesztése, valamint a fiatal tehetséges kínai művészek megismertetése Magyarországon, és a magyar hagyományok-kultúra széles körű terjesztése és fiatal tehetséges magyar művészek megismertetése Kínában

4. Az Egyesület a céljai elérése érdekében ápolja a sporton és a művészeten belüli hazai és nemzetközi kapcsolatait, együttműködik más szervezetekkel. Az Egyesület tevékenysége megvalósítása során céljainak elérése érdekében rendezvények szervezésével és lebonyolításával is foglalkozik.

5. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.   

6. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból.

7. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.

 

3. A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.

2. Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja az alapszabály 7. pontjának 1. alpontjában foglalt kötelezettségeket.

3. A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani.

4. A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az elnökség határoz.

5. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

 

4. Az Egyesület tagjának jogai

1. Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni.

A közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal rendelkezik.

Az Egyesület tevékenységével, illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet.

A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira.

Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.

2. Az Egyesület tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely vezető tisztségére megválasztható és újraválasztható.

3. Az Egyesület valamennyi tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor és az Egyesület legfőbb szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkeznek. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik.

4. A tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

5. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

 

5. Az Egyesület tagjának kötelezettségei

1. Az Egyesület tagja köteles megfizetni a tagdíjat, amelynek mértékét a közgyűlés határozza meg.

2. Az Egyesület tagja köteles megtartani, illetve teljesíteni a közgyűlés határozataiban foglaltakat.

3. Az Egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.

 

6. A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik

1. a tag kilépésével;

2. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

3. a tag kizárásával;

4. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

2. A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

 

7. A tagsági jogviszony feltétele és felmondása

1. Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy tag a belépési nyilatkozatában

1. elfogadja az Egyesület céljait;

2. magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát;

3. vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és

4. vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.

2. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt.

 

8. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szemben eljárás szabályai

1. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől, illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.

2. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy az elnökhelyettes javaslatára a közgyűlés rendeli el.

3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület elnökhelyettese, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

4. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratot szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett javaslatát.

5. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy az elnökhelyettes köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.

6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve a módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.

7. Az összehívott közgyűlés a megvitatott, illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.

8. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően – figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől, illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.

9. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

10. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

 

9.

A tag kizárása

 

1. A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy a közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

2. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozathozatalra az alapszabály 8. pontjában foglaltak az irányadóak.

3. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

4. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

 

10.

Az Egyesület vezető tisztségviselői

 

1. Az Egyesület elnöke

Név: Wei Xiang

Anyja neve: Xue Yu Zhu

Lakóhely: 1112 Budapest, Nevegy u. 12.

 

2. Az Egyesület elnökhelyettese

Név: Székely Edit

Anyja neve: Pardi Matild

Lakóhely: 1119 Budapest, Fehérvári út 63. 1. em. 3.

 

3. Az Egyesület elnökhelyettese

Név: Szamódy Zsolt Olaf

Anyja neve: Czelnai Éva

Lakóhely: 2800 Tatabánya, Jegenye u. 18.

4. Az Egyesület elnökségi tagja

Név: A. Tóth József

Anyja neve: Balázs Julianna

Lakóhely: 3525 Miskolc, Estike u. 5.

5. Az Egyesület elnökségi tagja

Név: Soós György

Anyja neve: Heller Marianna

Lakóhely: 7500 Nagyatád, Munkás u. 36.

11.

A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre

 

1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

2. A közgyűlés nem nyilvános.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik

1. az alapszabály módosítása;

2. az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

4. az éves költségvetés elfogadása,

5. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;

7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

8. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai ellen kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

9. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

10. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

11. a végelszámoló kijelölése.

 

12.

A közgyűlés határozathozatala

 

1. Az egyesület tagjai vagy alapítói a döntéshozó szerv ülésén – közgyűlésen - szavazással hozzák meg határozataikat.

2. A tag a közgyűlés ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is gyakorolhatja, illetve a közgyűlés ülése video-konferencia útján is megtartható. A használt elektronikus hírközlő eszköz skype, illetve egyéb, a kép és hang egyidejű közvetítését és a tagok korlátozás-mentes, valós idejű kommunikációját egyszerre biztosító hálózati, illetve internetes elektronikai eszköz lehet, amely lehetőséget biztosít az illető tag személyes beazonosítására is. Lehetőség van arra, hogy a székhelyre összehívott közgyűlésen a tagok ezen a módon jelenjenek meg, és arra is, hogy a közgyűlést teljes egészében elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával tartsák meg. Erre a meghívóban ki kell térni, azzal, hogy e mód nem alkalmazható a tagok bármelyikének hátrányára, és az adott eszközzel nem rendelkező tag jelenlétét kérésére a közgyűlés ülése alatt a székhelyen biztosítani kell.

3. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

4. Az egyesület tagjai vagy alapítói határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

5. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

6. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

7. Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

 

13.

A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának,

a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek,

levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályai

 

1. A közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes – írásban, igazolható módon, a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni.

A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.

2. A meghívónak tartalmaznia kell

1. az Egyesület nevét és székhelyét;

2. az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

3. az ülés napirendjét;

4. azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.

3. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok és az Egyesület szervei a közgyűlést összehívó személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A kiegészítés tárgyában a közgyűlést összehívó személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

4. A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell eltelnie.

5. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

6. Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.

7. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

8. Az Egyesület ülésén szabályszerűen  közölt napirenden szereplő kérdésekben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

9. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület elnökhelyettese vezeti.

10. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok, illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlésen jelenlevő szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.

11. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamennyi ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

12. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

13. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.

14. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyv vezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.

15. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

16. Az elnök köteles a tagok által hozott határozatokat a határozatok könyvében nyilvántartani. A tagok által meghozott határozatokat meghozataluk után késedelem nélkül be kell vezetni a határozatok könyvébe.

17. A közgyűlési jegyzőkönyvbe, valamint a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról másolatot kérhet. Az írásos formában kiadott másolatot az elnök aláírásával hitelesíti.

 

14.

A közgyűlés összehívásának kötelezettsége

 

1. Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

2. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

3. az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

2. Az 1. pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

15.

Határozathozatal ülés tartása nélkül

 

1. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.

2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

3. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.

4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

16.

Az Elnökség

 

1. Az elnökség öt tagból áll. Az elnökség elnökét és további tagjait a közgyűlés választja meg.

Az elnökség tagjai: az elnök, az elnökhelyettes, és az elnökségi tagok.

2. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

3. Az egyesület elnöksége valamennyi tag jelenléte esetén határozatképes.

4. Az elnökség tagjai az elnökségi ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

5. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

6. Az elnökségi tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.

7. A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított öt év időtartamra szól.

8. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani.

 

17.

Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai és

az elnökségre vonatkozó egyéb szabályok

 

1. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

1. az Egyesület napi ügyinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

5. az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;

6. a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;

7. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

8. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre.

9. a tagság nyilvántartása;

10. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

11. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

12. az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

13. az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

2. Az elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az elnökségi ülés határozatképességére, az ülés lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére, valamint a határozatok kihirdetésére az alapszabály 16. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus úton vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok, illetve az érdekelt személyek részére.

 

18.

Az ügyvezetés ellátása

 

1. Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.

2. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.

 

19.

Az Egyesület ügyvezetése

 

1. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.

2. Az Egyesület első vezető tisztségviselőit az Egyesület létesítő okiratában (alapszabályában) kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai választják meg, vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.

 

20.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

 

1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amit a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

5. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

21.

Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség

 

1. A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

2. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

 

22.

A vezető tisztségviselő felelőssége

 

1. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

2. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatt kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

3. Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik – ide nem értve a végelszámolási eljárást -, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.

23.

Az Egyesület képviselete és jegyzése

 

1. Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes látja el.

2. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

3. Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez az elnök önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat) szerint.

 

24.

A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése

 

1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

3. visszahívással;

4. lemondással;

5. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

7. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

2. Az Egyesület közgyűlése a vezető tisztségviselőt indokolt határozattal visszahívhatja.

3. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

4. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

25.

Az Egyesület tagjainak jegyzéke

 

1. Az Egyesület elnöksége, illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személyek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

 

26.

Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnhet:

1. Jogutódlással történő megszűnés

Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

2. Jogutód nélkül, ha

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

d) az arra jogosult szerv megszünteti

e) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

f) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

Feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

 

3. A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

4. A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.

5. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

6. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

27.

Záró rendelkezések

 

1. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. (Civil) törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

 

Alulírott Wei Xiang mint az egyesület elnöke igazolom, hogy jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt az Egyesület 2018. november 7. napján tartott közgyűlése egyhangú határozattal elfogadta.

 

Budapest, 2018. november 7.